alapszabály
Csordás Zsolt 2005.12.08. 12:04
Hatályba léptetve 2005.12.15.
ALAPSZABÁLY
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§
- Az Egyesület neve: PÁKOZDI SPORT EGYESÜLET
- Az Egyesület székhelye: 8095 Pákozd, Budai út 67.
- Adószáma: 19820576-1-07
- Alapítási éve: 1959. (Pákozdi Tsz SK.) 1995.-től Pákozdi Sport Egyesület
- Az egyesület zászlaja: fekete-fehér alapon Pákozd címere.
- Az egyesület pecsétje(i): Téglalap alakban felírás: Pákozd SE., adószám, illetve a bélyegző száma. (1, 2, 3)
- Jogállása: Önálló jogi személyiségű társadalmi szervezet.
- Jellege: Sportegyesület.
2. §
- Az Egyesület az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapján önálló jogi személyként működő sportegyesület.
- Az Egyesület a társadalmi szervezetekre és a sportegyesületekre vonatkozó jogszabályok és rendelkezések alapján, valamint alapszabálya és választott szerveinek, tisztségviselőinek határozata, utasítása szerint végzi tevékenységét.
- Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. Ennek megfelelően az Egyesület pártpolitikai tevékenységet nem folytat, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állított és a továbbiakban sem állít.
- Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik a működési feltételek biztosításában részt vállaló állami, társadalmi és gazdálkodó szervekkel.
II.
AZ EGYESÜLET CÉLJA, ÉS FELADATA
1. §
AZ EGYESÜLET CÉLJA
- A helyi szabadidő és tömegsport segítése, népszerűsítése fejlesztése vallási, faji és politikai diszkrimináció nélkül mindkét nemben. Meglévő szakosztályaiban működő csapatok versenyeztetése a különböző bajnokságokban. A minél jobb eredmény elérésének segítése.
- A meglévő szakosztályok népszerűsítése, a benne aktívan résztvevők számának növelése, különösen az ifjúság körében.
2. §
AZ EGYESÜLET FELADATAI
- Az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés rendszeres sportolás útján történő elősegítése.
- A tömegsport mozgalom elősegítése. Az iskolai és diáksport támogatása, tehetségek felkutatása.
- Sportrendezvények szervezése és lebonyolítása.
- Hazai és nemzetközi színvonalat elérő sportolók nevelése, felkészítése, versenyeztetése. A csapatok bajnokságban való részvétele feltételeinek biztosítása. A csapatok indítása bajnokságokban (különböző korosztályokban)
- A fair play szellemének ápolása szervezése, terjesztése.
- A sportpálya és létesítményeinek karbantartása, állagának óvása, javítása.
- A fiatalokban az egészséges életszemlélet, a sportszerű életmód és magatartás fejlesztése, erősítése.
- Az Egyesület működési területén élő lakosság rendszeres testedzésének, sportolásának elősegítése.
- Edzési és versenyeztetési feltételek biztosítása. Az Egyesület tagjainak közösségi életre való nevelése, öntevékenységük kibontakoztatása, a hagyományok ápolása.
- Együttműködés kialakítása a szurkolókkal és szimpatizánsokkal (ellenérték fejében végzett reklámozási tevékenységet is beleértve).
- Az Egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve az Egyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - az Egyesület alaptevékenységének minősül.
III.
A TAGSÁGI VISZONY
1. §
AZ EGYESÜLET TAGJAI
- Az Egyesületnek jogállásuk szerint lehetnek:
- teljes jogú rendes tagjai.
- pártoló tagjai,
- tiszteletbeli tagjai.
- Az Egyesületnek teljes jogú (rendes) tagja lehet minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki az Egyesület célkitűzéseivel egyetért, alapszabályát magára nézve kötelezően elismeri, s az Egyesület Elnöksége a tagok sorába felveszi.
- Az Egyesületnek pártoló tagja lehet minden nagykorú magyar és nem magyar természetes, jogi személy, és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki az Egyesület tevékenységében rendes tagként nem kíván részt venni, de anyagi eszközökkel, vagyoni értékű tevékenységével az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában részt vállal, s mindezt az Egyesület Elnökségével kötött pártoló tagsági megállapodásban rögzítik.
- Az Egyesületnek tiszteletbeli tagjai lehetnek egyrészt azok a rendes és pártoló tag természetes személyek, akiknek ezt a címet az Egyesület Közgyűlése érdemei, elismeréseként adományozza, másrészt azok a nem Egyesületi tag természetes személyek, akik az egyesületi sport ügyét érintő közéleti, társadalmi szerepvállalásukkal az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében kiemelkedően értékes tevékenységet végeznek és részükre a Közgyűlés tiszteletbeli tagi címet, adományoz, feltéve mindkét esetben, ha ezt az érintettek elfogadják.
- Az Egyesület Elnöksége (megbízott tisztségviselője útján) a tagokról naprakész nyilvántartást (tagnyilvántartást) vezet, amely a személyi azonosító adatokon túl tartalmazza a tagsági viszony formáját, a tagsági viszony keletkezésének idejét, illetve megszűnésének okát és idejét.
2.§
A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE
A.)
A tagsági viszony keletkezése
- A rendes tagsági viszony keletkezhet:
- az Egyesület alapításával,
- belépéssel (tagfelvétel).
- A rendes tagok felvételéről az Egyesület Elnöksége dönt. Döntéséről tájékoztatja a tagságot a legközelebbi Közgyűlésen.
- Tagsági viszony úgy kezdeményezhető, hogy a jelentkező a rendszeresített belépési nyilatkozaton írásban kéri a felvételét az Egyesület elnökétől, s nyilatkozik, hogy elfogadja az Egyesület alapszabályát.
- Az Egyesület Elnöksége a belépési nyilatkozat beérkezését követően legkésőbb a soron következő ülésen - határozattal - dönt a tagfelvétel tárgyában, amelyről a tagjelöltet írásban értesíti.
- A pártoló tagok felvételüket az Elnökséghez benyújtott belépési nyilatkozat kitöltésével kezdeményezhetik. A pártoló tagok felvételéről az Egyesület Elnöksége dönt, a pártoló tagsági díj összegét a felvételt nyert tag és az Egyesület Elnöksége által kötött pártoló tagsági megállapodásban kell rögzíteni.
- A rendes, és pártoló tagjelölt felvételét elutasító elnökségi döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
- A tiszteletbeli tagi cím adományozására a Közgyűlés jogosult az Elnökség előterjesztése alapján. A tiszteletbeli tagság e cím Közgyűlés általi adományozásával és az érintett elfogadó nyilatkozatával jön létre.
B.)
A tagsági viszony megszűnése
- A rendes tagok tagsági viszonya megszűnik:
- kilépéssel (írásbeli bejelentéssel);
- törléssel;
- kizárással;
- a tag halálával;
- Az Egyesület megszűnésével.
- A pártoló tagsági viszony megszűnik:
- a pártoló tagsági megállapodás tag általi felmondásával;
- kizárással;
- a természetes személy tag halálával (jogi személy megszűnésével);
- az Egyesület megszűnésével.
- A tiszteletbeli tagság megszűnik:
- a Közgyűlés által adományozott cím Közgyűlés általi megvonásával;
- a tiszteletbeli tag halálával;
- az Egyesület megszűnésével.
- Kilépéssel szűnik meg azon tag tagsági viszonya, aki írásban bejelenti az Egyesület Elnökségnek a kilépési szándékát.
- Törléssel szűnik meg a tagsági viszony, s az Egyesület Elnöksége határozattal törli a nyilvántartásból azt a rendes tagot, aki írásbeli felszólítás ellenére, a legalább hat havi tagdíj hátralékát nem rendezi, illetve azt a pártoló tagot, aki a pártoló tagsági megállapodásban írt kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére több mint egy éve nem tesz eleget.
- Kizárással szűnik meg az Egyesület rendes, illetve pártoló tagjának tagsága, ha az Egyesület Közgyűlése titkos szavazással, minősített többséggel a tag kizárásáról határoz.
- A Közgyűlés az Elnökség által lefolytatott fegyelmi eljárást követően kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, vagy magatartásával súlyosan sérti az Egyesület rendjét, zavarja tevékenységét, vagy szándékosan kárt okoz az Egyesületnek.
- A kizárásra a határozati javaslatot az Elnökség készíti elő egy fegyelmi eljárás lefolytatását követőn, aminek során lehetőséget kell biztosítani az eljárás alá vontnak, hogy védekezését előadja.
- Az eljárás során az Elnökség értesíti a tagot a vele szemben felvetett kötelességszegés mibenlétéről, a tagot személyesen meghallgatja. A tag a vele szemben támasztott kifogásokkal szemben a meghallgatás előtt és a meghallgatás során is előterjesztheti védekezését. Az Elnökség a meghallgatás eredményétől függően indítványozza a tag kizárását a Közgyűlés előtt. Az ügyet körültekintően, részrehajlás nélkül a terhelő és mentő körülmények maradéktalan feltárásával kell elbírálni. Ennek érdekében az ügy elbírálásában nem vehet részt az Elnökség tagja, akitől az ügy annak elfogulatlan elbírálása nem várható el, illetve az ügy eljárás alá vontként érint. Ilyen esetben az Elnökség helyett az Elnökség által adott ügyben lefolytatandó eljárás kivizsgálására létrehozott ad hoc fegyelmi bizottság jár el.
- A kizárt tag a kizárást kimondó határozat ellen - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - bírósághoz fordulhat.
3. §
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTESESSÉGEI
- A rendes tagok jogai:
- jogosult az Egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni,
- Az Egyesület minden fórumán joga van véleményt nyilvánítani, és javaslatot tenni;
- szavazati jogát gyakorolni, az Egyesület tisztségviselőinek választásában részt venni, indokolt esetben visszahívásukra javaslatot tenni;
- Az Egyesület bármely tisztségére megválasztható; amennyiben nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, és nem áll fenn vele szemben összeférhetetlenségi ok;
- 18. életévét be nem töltött tag az Egyesület képviseletére, jogosító tisztségre nem választható, így bankszámla feletti rendelkezési jogosultsága, illetve utalványozási joga nem lehet.
- használhatja az Egyesület rendelkezésére álló létesítményeket, részesülhet az Egyesület szolgáltatásaiból.
- joga van az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadni.
- A rendes tagok kötelessége:
- Az Egyesület Alapszabályában foglaltak megvalósulását elősegíteni, annak rendelkezéseit betartani,
- a tőle elvárható módon tevékenyen részt venni az Egyesület munkájában, az egyesület fejlődését, és eredményességét elősegíteni,
- Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében tevékenykedni,
- a Közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat rendszeres, határidőben megfizetni.
- A fair play szelleméhez illő magatartás a fair play szellemének ápolása.
- A pártoló tagok jogai és kötelességei az alábbi eltérésekkel azonosak a rendes tagok jogaival és kötelezettségeivel:
- a pártoló tagok szavazati joggal nem rendelkeznek, illetve nem választhatók az Egyesület tisztségeire,
- a pártoló tagokat tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli, hanem a pártoló tagsági megállapodás szerinti pártoló tagsági díjat (hozzájárulást) kötelesek fizetni.
- A tiszteletbeli tagok, amennyiben nem rendes vagy pártoló tagsági jogviszony mellett jogosultak e cím használatára úgy jogaik és kötelezettségeik annyiban térnek el az előző pontokban írtaktól, hogy szavazati joguk nincs, tisztségre sem választhatók, s a tiszteletbeli tagokat tagdíj, illetve hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli. Azon tiszteletbeli tagok, akik egyben az Egyesület rendes, vagy pártoló tagjai is jogosultak e cím használatára, egyebekben jogaik és kötelezettségeikre a rendes, vagy a pártoló tagok jogai és kötelességei irányadók.
IV.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
1. §
Az Egyesület szervei:
- a Közgyűlés;
- az Elnökség;
- a Felügyelő Bizottság.
- Szakosztályok (a fenti önkormányzati szerveken kívül a sportági tevékenység végzésének egysége, amelyek nem jogi személy szervezeti egységek)
2. §
Az Egyesület (választott) vezető tisztségviselői:
Az Elnökség tagjai:
- elnök,
- elnökhelyettes,
- 2 szakosztályvezető,
- gazdasági felelős.
A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.
3. §
A KÖZGYŰLÉS
- Az Egyesület legfelsőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
- A Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer (rendes Közgyűlés) ülésezik, amelyet az Egyesület elnöke hív össze.
- Az elnöknek kötelessége rendkívüli Közgyűlés összehívásáról 30 napon belül gondoskodni, amennyiben azt a Felügyelő Bizottság indítványozza, valamint a tagság 1/3-a - az összehívás okát és célját, és az ülés napirendjét megjelölve - írásban kéri. Ugyancsak kötelező a Közgyűlés összehívása, ha azt a bíróság elrendeli;
- A Közgyűlések összehívásáról az Egyesület elnöke gondoskodik, amely az elnök, vagy megbízása alapján az elnökhelyettes által aláírt írásbeli meghívó tagok (rendes, pártoló és tiszteletbeli) részére történő kézbesítése útján történik. A meghívás akkor tekinthető szabályszerűnek, ha a Közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal a tagok az ülés helyét, idejét, valamint napirendet is tartalmazó meghívót kézhez kapják.
- A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele (50%-a +1 fő) megjelent, s a pártoló (és tiszteletbeli) tagok meghívása (értesítése) is megtörtént.
- Határozatképtelenség esetén megismételt Közgyűlést kell tartani. A megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek minősül az az eredeti Közgyűlés napján fél óra múlva megtartott megismételt Közgyűlés, amennyiben szabályszerűen akként került összehívásra, hogy az eredeti meghívó tartalmazta azt is, hogy az eredeti időpontot követően fél óra múlva azonos napirenddel megtartásra kerül a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés ülése, s a meghívóban a tagok figyelmét felhívták távolmaradás Alapszabály szerinti következményére.
- A határozatképtelenség miatt megismételt, s határozatképesnek tekintendő Közgyűlés az eredeti napirendekben, szereplő kérdésekben dönthet, kivéve az alapszabály módosításának, illetve az Egyesület feloszlásának, más társadalmi Egyesülettel történő egyesülésének, valamint tag kizárásának kérdését.
- A Közgyűlés döntéseit, határozatait - jogszabály vagy Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik.
- Minősített szótöbbség (a jelenlévő tagok kétharmadának egyhangú döntése) szükséges az Alapszabály módosításához, az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondásához, tag kizárásához.
- A Közgyűlést általában az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén, megbízása alapján az elnökhelyettes vezeti. A Közgyűlés levezető elnökének más személy is felkérhető.
- A Közgyűlésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnökön kívül az üléseken esetenként választott jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv jelenléti ívvel alátámasztva tartalmazza a tagok létszámát, (esetleg a tanácskozási joggal résztvevőket), a szavazatok pontos, számszerű arányát, a Közgyűlésen történtek menetét, a hozott határozatokat, döntéseket, azok pontos tartalmát.
4. §
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az alapszabály elfogadása és módosítása,
- az éves költségvetés (pénzügyi terv) meghatározása, valamint a tagdíj mértékének megállapítása, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló (zárszámadás) elfogadása;
- az Egyesület éves beszámolójának elfogadása,
- döntés az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesüléséről, az Egyesület feloszlásáról, szövetséghez csatlakozásról, szövetségbe történő belépésről;
- a tiszteletbeli tagok felkérése és tiszteletbeli tagi cím, ugyancsak a tiszteletbeli elnöki cím adományozásáról való döntés,
- az Elnökség tagjainak a Felügyelő Bizottság tagjainak egyenként titkos szavazással történő megválasztása és visszahívása,
- a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása,
- a választások (titkos szavazás) lebonyolításához szükséges jelölő (egyben szavazatszámláló) bizottság létrehozása,
- az Egyesület főbb feladatainak meghatározása,
- döntés egyesületi (rendes és pártoló) tag kizárásáról,
- küldöttek választása a területi szövetségekbe,
- döntés mindazokban az ügyekben, amelyet jogszabály, vagy az alapszabály a Közgyűlés (legfelsőbb szerv) hatáskörébe utal;
5. §
ELNÖKSÉG
- A Közgyűlés által 4 évre választott 5 tagból álló (elnök, elnökhelyettes, szakosztályvezetők, gazdasági felelős) Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, amely két Közgyűlés között az Egyesület munkáját, tevékenységét szervezi és irányítja a jogszabályok, az alapszabály, valamint a legfelsőbb szerv döntéseinek megfelelően.
- Az Elnökség alapvető feladata az Egyesület működésének biztosítása, az Egyesület vagyonával való gazdálkodás, a szükséges és hatáskörébe tartozó döntések meghozatala a Közgyűlések közötti időben. Az Elnökség tevékenységéről szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol a Közgyűlésnek.
- Az Elnökség feladata és hatásköre:
A szakosztályok vezetőit a Közgyűlés választja, akik egyben az Elnökség tagjai. A szakosztályok vezetőségének egyéb tagjait a szakosztályhoz tartozó tagok véleményének megismerése után a szakosztályvezető javaslatára az Egyesület Elnöksége nevezi ki, illetve bízza meg határozatlan időre.
A szakosztályok működése
- A szakosztályok a sportszakmai tevékenységüket a tevékenységi körükben érvényes jogszabályi keretek között önállóan látják el közvetlenül az Elnökségnek alárendelve.
- Tevékenységüket az egyesület elnökén keresztül az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság felügyeli és ellenőrzi.
- A szakosztályvezetők a sportágukat érintően az Elnökség kérésére, meghatározott időben és témakörben kötelesek beszámolni tevékenységükről.
- A szakosztályvezetők az évi Közgyűlésen kötelesek a szakosztályaik tevékenységről tájékoztatatni az egyesület tagságát. A tájékoztatás a szakmai és gazdálkodási tevékenységüket is magába foglalja.
V.
AZ EGYESÜLET VAGYONA
ÉS GAZDÁLKODÁSA
- Az Egyesület gazdaságilag önálló, vagyonával önállóan rendelkezik.
- Az egyesület vagyona lehet:
- készpénz (bankbetét és folyószámlán lévő összeg), készpénzre szóló követelés,
- értékpapír
- ingatlan és egyéb ingó vagyon
- vagyon értékű jog
- Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a Közgyűlés által megállapított tagdíj fizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
- Az Egyesület gazdálkodását a társadalmi szervezetekre vonatkozó és a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.
- Az egyesület a célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat.
- Az Egyesület a rendelkezésére álló vagyonnal az Elnökség által készített és a Közgyűlés által elfogadott költségvetés szerint gazdálkodik.
- Az Egyesület működésének pénzügyi alapját a tagdíjak, illetve egyéb bevételek (önkéntes adományok, pályázatok, vállalkozási bevételek) alkotják. Ezen túlmenően az Egyesület a céljai megvalósításával összefüggésben alapítványt hozhat létre.
- A tagdíjak fizetésének rendjét és mértékét az éves költségvetés elfogadásával együtt a Közgyűlés határozza meg.
- Az Egyesület pénzügyi forrásai (bevételei) különösen:
- tagdíjak,
- pártoló tagsági díjak, pártoló tagok magánszemélyek és jogi személyek felajánlásai,
- az államháztartás alrendszereitől, más adományozótól közhasznú célra, illetve a működés költségeinek fedezetére kapott támogatás, adomány; különösen központi költségvetési szervtől, önkormányzattól kapott támogatás;
- a cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek;
- egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek;
- rendezvények bevétele, szak- és propagandaanyagok forgalmazása;
- szponzorok támogatása;
- vállalkozások bevételei, egyéb tevékenységből származó bevételek;
- egyéb bevételek, támogatások.
- Az Egyesület költségei (kiadásai) különösen:
- a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, (ráfordítások, kiadások), különösen csapatok nevezési, tagsági díjai, játékos engedélyek, regisztrációs kártya díjai játékvezetői díjak, kupák, egyéb versenyek szervezési költségei, Sporttelep fenntartási, karbantartási költségek, felszerelések kiegészítők költségei, stb.;
- az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek;
- a működőképesség biztosítása érdekében felmerült költségek;
- a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek;
- a cél szerinti és ezzel összefüggő egyéb vállalkozási tevékenységek közvetett költségei, amelyeket bevételarányosan kell megosztani;
- Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és kiadásait elkülönítetten és részletezetten kell nyilvántartani a társadalmi szervezetekre irányadó könyvvezetési szabályok alkalmazásával.
- Az Egyesület pénzvagyonát pénzintézeti számlán kell kezelni.
VI.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
- Az Egyesület megszűnik:
- feloszlásának a közgyűlés által történő kimondásával,
- más társadalmi szervezettel való egyesüléssel,
- feloszlatásával,
- megszűnésének megállapításával.
- Az Egyesület megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról az Egyesület közgyűlése rendelkezik. Ha a vagyonról a közgyűlés nem rendelkezett, a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyont a települési önkormányzat részére kell átadni.
- Az Egyesületre – a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével- megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit.
- Az Egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani.
VII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
- Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései irányadók.
- Az Egyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint gyakorol törvényességi felügyeletet.
- Jelen alapszabály az Egyesület működésének és szervezeti életének alapdokumentuma, amelyet a Pákozdi Sport Egyesület Közgyűlése egységes szerkezetbe foglaltan 2005. december ___.-án fogadott el, rendelkezéseit e naptól kell alkalmazni.
Pákozd, 2005. december “ “.
______________________________
jegyzőkönyvvezető
|
_____________________________
elnök |
|
|
_____________________________
jegyzőkönyv hitelesítő |
____________________________
jegyzőkönyv hitelesítő |
|